Együtt a gyerekkel

Hogyan tekerd le a hiszti/düh/félelem/fájdalom-gombot?

Miért van az, hogy időnként olyan könnyű velük, édesek, aranyosak, imádnivalóak, simán megy minden, máskor meg pikk-pakk leszívják minden energiánkat, mintha teljes személyiségváltozáson mentek volna keresztül? És miért van az, hogy időnként teljesen jól működünk, még bal lábbal kelt gyerek mellett is, máskor meg nyögvenyelősen,...

Egy apró ajándék tőlem…

Ha valamire, a kisgyerekkel együtt töltött napokra igazán érvényes az „éljünk a mának” stratégia. Azonban az nem mindegy, hogy csak túlélni akarjuk a hétköznapokat vagy szeretnénk jelen lenni és aktívan megélni a pillanatot úgy, hogy közben sok-sok csoda részesei lehetünk. Mert az idő így is,...

Minden gyerek vérszívó?

Én a magam részéről nagyon egyet tudok érteni Vekerdy Tamás „klasszikusával”, miszerint a gyerekek-természetesen csak képletesen-képesek kiszívni a vérünket és lerágni a húst a csontjainkról. Tisztelet a kivételnek. De továbbmegyek: nem csak képletesen, szellemi-lelki értelemben, hanem még testileg is, amikor az ember lánya a napi...

Legyen minden nap karácsony!

Érdekes gondolatot olvastam nemrég. Könnyen lehet, hogy azért engedünk le a karácsonyi, újévi ünnepek után, azért látjuk szürkének a világot januárban, mert az ünnepi időszakban az év többi részéhez képest olyan töményen jut az odafigyelésből, a szeretetből, az együttlétekből, ajándékokból, kellemes és kevésbé kellemes érzésekből...

Bármire képes vagy…

Az megvan, amikor már reggel azt érzed, hogy totál le vagy merülve, és lövésed sincs, hogyan fogod túlélni a napot? Mindegy, hogy az éjszakázás, a sok munka, a még több tenni- és intéznivaló, a jövő tervezése miatt vagy épp azért, mert gyönyörű kamaszlányodban tartod a...

Amire a szívünk mélyén mindannyian vágyunk…

Hányszor, de hányszor fordul elő velünk az, hogy észre se vesszük, mit és hogyan mondunk a gyerekünknek. Szinte oda se figyelve, csípőből reagálunk arra, amit tesz, mond vagy ami történik vele. Sokszor rá se nézünk, gyorsan odavetünk neki valamit, és tesszük a dolgunkat tovább. Vagy...

Mi a csoda ez a szülő-csecsemő/kisgyermek konzultáció?

Nem kell semmilyen hókuszpókuszra gondolni. Azt hiszem, az alábbi történet hitelesen felvillant majd ebből egy kicsit. Konzulensként én a családot kívülről szemlélem, mégis belülről támogatom, és abban segítek a szülőknek, hogy egy kicsit ők is képesek legyenek kívülről tekinteni magukra. Hogy ne csak a panaszt,...

Enyém a világ. Én meg az övé vagyok.

Minél erősebben figyelem, annál inkább azt látom, hogy ideje jelentős részét a mi utánozásunkkal és a mi használati tárgyainkkal tölti. Egyszerűen lekopíroz. Az viszont sokszor észrevehetetlen, hogy mikor figyel meg minket ennyire alaposan. Valószínűleg annyira ránk van hangolódva, hogy minden egyes idegszálával szívja magába azt,...

„Hát milyen anya az ilyen…?”

Nem jó hallani ezt a kérdést, ugye? Én elég gyakran hallom. Nem másoktól, mint maguktól az anyáktól. És ami ezt a mondatot megelőzi, sokszor az is hátborzongatóan ugyanúgy hangzik el: „Mit csináltam a gyerekemmel? Elrontottam mindent, biztosan helyrehozhatatlan kárt okoztam benne. Lehet, hogy mindent rosszul...

Az én gyerekem és mégsem az enyém?

Van egy Khalil Gibran-idézet, ami szerintem sokak számára ismerős. Így szól: „Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek. Ők az Élet önmaga iránti vágyakozásának fiai és leányai. Általatok érkeznek, de nem belőletek. És bár véletek vannak, nem birtokaitok.” Én is azt hiszem, hogy velünk vannak, de nem...

Apakaland

Nagy fába vágtam a fejszémet, amikor elhatároztam az év eleji célkitűzésem során, hogy idén még nagyobb célt tűzök ki, még nagyobb sebességre kapcsolok, mint eddig. Nem mintha ezidáig nem pörögtem volna eléggé, de elhatároztam, hogy még ennél is céltudatosabb leszek. Ennek mérföldköve volt az a...

Szent a béke

Több szempontból is izgalmas időszak ez a másfél éves életkor. Akarata, szándékainak kőkemény érvényre juttatása egyre markánsabban mutatkozik meg a viselkedésében. Nem mondhatnánk még dacosságnak, dackorszaknak meg pláne nem, de azért a csírák már itt-ott kipattanni látszanak. Egyre látványosabban próbálkozik, meddig is lehet az egyes...

A legkönnyebb dolog a világon

A változatosság kedvéért ma is továbbképzésen voltam. Most egy családterápiás szakembereknek szólón. Arról volt szó, sok-sok történettel fűszerezve, hogy milyen nehéz dolgunk lehet nekünk a világban, ha a szüleink valamilyen általuk cipelt tehertől sújtva nem engedték meg nekünk, hogy úgy legyünk gyerekek, ahogyan mi szerettünk...

Baj van a gyerekünkkel?!

Szülőként mindannyian különböző vérmérsékletűek vagyunk, sokan sokféle tűréshatárral bírunk. Van köztünk olyan, aki kötélidegeket növesztett és fát lehet hasogatni a hátán, másikunk pedig a gyerek első nyekergésére vagy nyafogására pattan, azonnal keresni kezdi és tudni is akarja a kicsi panaszának okát. Van, akinek az ingerküszöbe...

A világ egészen jó hely

Naponta többször előfordul, hogy leplezetlenül könnybe lábad a szemem, amikor látom, hogyan működik ő a világban tizenkilenc hónaposan. És nem a szülői büszkeség nyitja meg bennem a csapot, bár tehetné akár az is. Sokkal inkább hálás és boldog vagyok, hogy részese lehetek az olyan pillanatoknak,...

Gyerünk, borítsuk ki együtt a bilit!

De előbb öntsünk tiszta vizet a pohárba! Mindjárt megmagyarázom ezt a képzavart. Amikor megszületik a gyerekünk, mindenki azt várja, hogy majd elönt minket az öröm és a határtalan boldogság. Mi magunk is ezt várjuk. Az első napokban-hetekben még nagyjából így is van. Aztán ahogy telnek...

Még hogy gyereket nevelni pofonegyszerű?

Szerintem lehet ilyen is. Ma már így gondolom, de nem volt ez mindig így. Még akkor is ez a véleményem, ha anyaként néha én is besokallok, és elegem van magamból, a gyerekekből, az egész mozgalmas életünkből. Pedig nem olyan bonyolult dolog együtt élni egy kisgyerekkel....

Bizsereg az egész gyerek

Ahogy átlépte a bűvös másfél éves kort, több szempontból is kinyílt számára a világ. Eddig is igazi kis kalandor volt. Kíváncsian jár-kel, mindent megfigyel, mindent megnéz, megfog, megtapogat, meghallgat. (Például a bevásárlás vele külön történet, az is megér majd egy kis sztorizást…) Az utóbbi hetekben...

Minden gyerekszobában kísértenek szellemek

Még hogy szellemek? Igen, minden gyerekszobában felbukkannak időről-időre kísértetek. És itt most nem kell semmilyen rém-mesére gondolni. Arról van szó, hogy a gyerekünket szellemekként veszik körül a saját múltunkból vagy a felmenőink múltjából származó, onnan fel-felbukkanó, elfeledett vagy éppen elfeledni akart hívatlan „vendégek”, szellemek. És...

Határtalan szabályok, szabálytalan határok, avagy valóban kell a gyereknek a korlát?

Vajon milyen szülő a jó szülő? Az engedékeny? A szigorú? A haver? A tekintélyelvű? A mindent a gyerekre hagyó? A szinte semmit meg nem engedő? A mindent jobban tudó? A szinte semmiben állást nem foglaló? A mindenki felelősségét magára vállaló? A felelősséget mindenkinek átengedő? Ugye,...

Ne tegyük mumusunkká a gyerekünket!

Nem sok frusztrálóbb élmény létezik egy kisgyerek (meg a nagyobb) számára, mint amikor bizonytalannak, kiszámíthatatlannak érez egy helyzetet, és nem tudja, meddig mehet el benne. Pedig ő gyerekségénél fogva pontosan olyan, hogy időről időre megpróbálkozik a határok átlépésével. Ezzel nincs is semmi baj, hiszen a...

Kell, hogy valakinek mindig igaza legyen?

Könnyű mondani, hogy ne állítsunk túl sok szabályt, és azt a keveset pedig következetesen tartsuk be. Pókerarccal, túl sok érzelemmel nem átitatva. Ennyi, nincs mit bonyolítani rajta. Nincs azzal semmi baj, ha azt szeretnénk, hogy a gyerekünk kis kezes bárány legyen. Legyen könnyű bánni vele...

Hogy a kisgyerekes lét ne legyen válóok

Hurrá, kisbabánk lesz! Én anya leszek, te apa, mi meg együtt egy család. És már bent is találjuk magunkat a leendő család érzelmi hullámvasútjában. Egyik pillanatban öröm és boldogság, a következőben anya-para, apa-para, kétségek, kérdések. De vajon válaszok is vannak? A szárnyaló öröm és a...

Neveljünk könyvből gyereket?

„Lehet a gyereket könyvből nevelni, de minden gyerekhez másik könyv kell.” (Thomas Gordon) Tele vannak a könyvesboltok polcai a különféle, gyereknevelésről szóló könyvekkel, lassan Dunát lehet rekeszteni a különböző elméletekkel, irányzatokkal, szülőtréningekkel, felkészítő tanfolyamokkal, kurzusokkal. Szülői szerepünkre készülve könnyen lehet, hogy inkább esünk pánikba...

Belső hajtóerő

Igen, bátran mondhatjuk, hogy huszonegy hónapos korára lételeme lett a futás, a gyaloglás. Mindenféle külső ráhatás nélkül három kilométernyi meg se kottyan. Tartja a lépést a túrázó, sétáló, kocogó családdal. A családi, szülői mintakövetés, meg a magzatkori élmények egyértelműen felülírnak minden mást. Irigylésre méltó ez...

Hol vannak az ünnepeink?

Hol vannak az ünnepeink? Nem, nem a karácsonyra, húsvétra, pünkösdre, egyebekre gondolok. Hanem a hétköznapi ünnepekre. A hétfőiekre, a szerdaiakra, a péntekiekre. Azokra, amelyek megfűszerezik, kiszínezik, élhetőbbé teszik az életet. Megállunk vajon, hogy megünnepeljük a hétköznapi sikereket, örömöket, eredményeket? Megünnepeljük, ha jól sikerül egy dolgozat,...

Szeretlek is meg nem is, avagy mit gondoljunk a testvérféltékenységről?

Hogy mi az a szülők számára időnként ijesztőnek és kezelhetetlennek tűnő jelenség, amit csak a minimum kétgyerekesek ismerhetnek? Hát persze, hogy a testvérféltékenység! Önmagában egy kisbaba érkezése a családba éppen eléggé anya- és apapróbáló élethelyzet, de ha még nagyobb tesó is van, akkor hatványozottan nehezebb...

Hogyan ne neveljük tehetetlenségre a gyerekeinket?

A hozzám forduló családok közül azok, ahol legalább két gyerek van, szinte kivétel nélkül problémaként említik és annak is élik meg a testvérek közötti féltékenységet, rivalizációt. Sokszor nem is ezzel a problémával érkeznek elsősorban, azonban a beszélgetések során hamar átkerül a fókusz a tesók kapcsolatára....

Elmondjuk az elmondhatatlant?

Mindannyiunk családjának életében vagy éppen a saját életünkben is vannak titkok, tabuk, elhallgatott történetek. Amelyekről egyáltalán nem beszélünk vagy nem szívesen beszélünk, amelyeket sejtünk, de nem merünk megkérdezni, feszegetni, boncolgatni. Ha mégis megkérdezzük, leginkább hallgatás, tagadás vagy hárítás a válasz. Titkok, amelyeket adott esetben a...

Te megérted vagy félreérted a kisbabádat?

Ma már tudjuk, hogy kisbabánk nem csupán egy szükségleteinek kiszolgáltatott, ösztönei által elárasztott kis lény, hanem az emberi kapcsolatok és a külvilág felé nyitott kicsi ember, aki aktívan képes alakítani és formálni a környezetét. És egyáltalán nem az a célja, hogy minket, a közelében élőket...

A te babád is akaratos?

Amikor megkérdezem a hozzám forduló anyákat és apákat, hogy milyennek látják a gyereküket, feltűnően sokszor említik azt, hogy akaratos és hisztis. Mindegy, hogy kettő, öt vagy éppen tizenöt hónaposról van szó. Elgondolkodhatunk azon, hogyan lehet akaratos például egy két hónapos kisbaba. Lehet-e egyáltalán? Miért érezzük...

Szösszenet egy ismeretlen anya tollából (aki kitalált személy, természetesen a képzelet szüleménye)

„Hullafáradt vagyok már reggel. A sírás kerülget. Indulás előtt összeszólalkozom a férjemmel, a héten harmadjára. Egyedül maradok a Kicsivel. Fogalmam sincs, hogyan lesz erőm belekezdeni a napba, és hogyan fogom végigcsinálni. Gombócot érzek a torkomban, a gyomromban. Legszívesebben visszabújnék az ágyba. Elfáradtam. Kimerültem a pontosan...

Mindent a gyerek kedvéért?

„Én engedek neki, mert nekem mindent tiltottak. Én liberálisan nevelem, mert velem szigorúak voltak. Én mindig kikérem a véleményét, mert nekem mindig megmondták, hogy mit kell tennem. Nálunk demokrácia van, mert régen az én családomban ‘hallgass’ volt a gyerek neve. Nálunk ő az első. Az...

Edzésterv gyerekvállalóknak

Van egy visszatérő tapasztalatom, élményem, amely nem hagy nyugodni. Nevezetesen az, mikor kisbabás szülők, anyák és apák vallják azt magukról, hogy teljesen felkészületlenül érte őket babájuk születése, és sokszor meglepetéssel vegyes kétségbeeséssel szembesültek csecsemőjük viselkedésével, igényeivel, ezzel az egészen új élethelyzettel. És az sem hagyott...

Hogyan kerül a tablet az étkezőasztalra?

A minap egy kedves kolléganőm küldött át nekem egy videorészletet azzal az üzenettel, hogy erre varrjak gombot. Pontosabban erről írjak blogbejegyzést. Nem mutatom meg a felvételt, inkább röviden elmesélem. Az anya törökülésben ül az ágyon, előtte hanyatt fekszik nagyjából hat hónapos babája. Az anya bal...

Hogyan ne kerüljön a tablet az étkezőasztalra?

Előző bejegyzésemet ott hagytam abba, hogy amikor egy nehéz pillanatban, türelmünket vesztvén, végső tehetetlenségünkben már megint előkapjuk a tabletet és a gyerekünk elé tesszük, vagy bekapcsoljuk neki a tévét, csak hogy egyen már végre valamit, akkor jött el az a pillanat, hogy megálljuk és elgondolkozzunk...

Köszönjük, hogy itt lehettünk…

Nem megy könnyen az írás. Egy ideje nagy-nagy erőfeszítést igényel, hogy neki tudjak fogni. Az okát pedig pontosan tudom. Nem történt semmi más, mindössze annyi, hogy rendesen kihúztam a lábam (és a családom) alól a talajt. Így aztán most nem vagyok jól. Kicsit önmagam árnyéka...

Édes vagy rémes kétéves?

Éppen ma két éves. És egyáltalán nem rémes. Sokkal inkább édes. Pedig nem egyszerű eset. Akaratát, szándékait kinyilvánító, véleményét, érdekeit kitartóan képviselő, igényeit kifejező, már most önérvényesítő és csodálatos módon magabiztos kisgyerek. Határtalan bizalommal, irigylésre méltó felfedező és ismerkedő kedvvel, kezdeményező készséggel, számára tökéletes biztonságot...

Lehet egy gyerekkel több?

Ez az egyik olyan kérdés, amely előbb utóbb minden egy, két vagy többgyerekes család életében felvetődik, esetenként újra és újra. Legyen-e kistestvér? Ha igen, mikor? Legyen-e a kettő mellé egy harmadik? Ha igen, ő mikor? Esetleg egy negyedik? És így tovább. Az az érzésem, ha...

A gyereked számára te vagy az egyetlen megfelelő anya/apa

Gyakran előfordul a konzultációk során, hogy a szülők meglepve tapasztalják azt, hogy a gyerek láthatóan remekül érzi magát, szépen eljátszik, mosolyog, eszik, miközben ők róla beszélnek vagy a kapcsolatukról, esetleg a családot, a benne élőket érintő olykor nehéz, lelkileg megterhelő dolgokról is. Ez nem véletlen....

Napsugár-gyerek

Így augusztus utolsó harmadában sorra jönnek szembe azok a cikkek, bejegyzések, amelyek az elmúlóban lévő nyarat siratják és a hátralevő napokat számolják. Valóban, a naptár szerint a nyár a végéhez közeledik, és biztosan vannak néhányan, akik visszavágynak egy-két-három hónappal korábbra. Bárcsak május vége lenne! Bárcsak...

„Pedig kötődően nevelem…”

Minden szülőnek szíve joga eldönteni, milyen elvek mentén szeretné nevelni a gyerekét. Egyre több irányzat, filozófia, szemléletmód lát napvilágot és fut be látványos karriert a gyermeket tervezők és az újdonsült családok között. Időnként az az érzésem, hogy azt próbálják meg kívülről pótolni, ami nem jön...

Megint a kötődésről-a biztonságos kötődésért

Szülővé válva valószínűleg nem az a kérdés fogalmazódik meg elsőként bennünk, hogy én biztonságosan kötődő gyereket szeretnék nevelni a babámból, és nem azon kezdünk el szorongani, hogy mi lesz, ha ez nem fog sikerülni. Legtöbbünk fejében meg sem fordul ez a fogalom. Egészen egyszerűen azért,...

Kötődően nevelünk-de hogyan kötődően?

Szülői gondoskodásunk, féltésünk, ragaszkodásunk, odafordulásunk mind-mind a gyerekünk iránt érzett szeretetünk megnyilvánulásai, amelyek egyénenként nagyon különböző módokon fejeződhetnek ki a baba gondozása, a vele való együttlét során. Sokféleképpen fejezhetjük ki őket, és általában a legjobb meggyőződésünk szerint tesszük ezt. Minden egyes kapcsolódásunkban, kölcsönhatásunkban fellelhető valamilyen...

Külföldön élő anyaként sem vagy egyedül

Bevallom őszintén, semmilyen saját élményem nincs azzal kapcsolatosan, hogy milyen lehet külföldön egy, két vagy több kicsi gyerekkel hosszú távon élni. Elképzeléseim is inkább csak onnan vannak, hogy időnként megkeresnek és segítséget kérnek tőlem külföldön élő magyar anyák, akik sokszor még annál is jobban egyedül...

Te mersz nemet mondani a gyerekednek?

Mint a falra hányt borsó. Mintha a falnak beszélnék. Szelektív halláscsökkenése van. Csak azt hall meg, amit akar. Rám se bagózik. Én aztán beszélhetek neki. Mintha a fülein ülne. Néha azt hiszem, hogy süket. Megannyi szép szinonim mondat. Mind ugyanarról szól. Én dumálok a gyereknek,...

Amikor nehezen megy kisbabánknak a kakilás…

„Nem tud egyedül kakilni, ezért segítenem kell neki. Adok neki szirupot, és ha ez nem elég, akkor kúpot. Esetleg meglázmérőzöm. Ezt általában két-három naponta megcsinálom, ha magától nem kakil. Nem várok tovább, nehogy valami baja legyen. Akkor vagyok bajban, ha ezek után sem sikerül kakilnia....

Szalonképtelen

Valamiért úgy alakult, hogy a mi szűk családunkban a lányok a pörgősek, a tűzrőlpattantak, a nagyszájúak, a csípős nyelvűek és igen…időnként a veszekedősek is. Persze, a veleszületett temperamentum meghatározó, de a minta is, amit látnak. Ebből következik, hogy időnként mérsékelten szalonképes kifejezések is elhagyják a...

Nincsen semmi baj vs. minden rendben van

Bevallom őszintén, egy ideje a gyermekorvosi rendeléseimen tudatosan figyelem, hogyan kommunikálnak a szülők a kicsi vagy éppen nagyobbacska gyerekükkel egy olyan stresszhelyzetnek minősülő szituációban, mint az orvosi vizsgálat. Sok minden más mellett az egyik leginkább szembetűnő jelenség az, hogy a vigasztalásra, nyugtatásra túlnyomó többségében ugyanazt...

„Anya, te is eszel…!”

Alapvetően jó evő, de nem szívesen eszik egyedül. Szereti megosztani az élményt. Ha kettesben vagyunk itthon, nyugalomban, akkor szinte mindig együtt eszünk. Ha a többiek is itthon vannak, nem mindig sikerül odaülnöm mellé, amikor épp eszik. Esetleg odaül hozzá más. Vagy ritkán az is előfordul, hogy...

Ha nem kakil a gyerek, avagy a székrekedés ördögi köre

Kezdjük az elején, a legkisebbekkel. Egy egészséges, jól szopó, jól gyarapodó anyatejes csecsemőnél, ha minden pelusban van kaki, illetve ha csak heti (sőt, akár kétheti) egyben, mindkét állapot teljesen normális lehet. És természetesen a kettő között bármely gyakoriság is. Igen, lehetséges, hogy olyan mértékben hasznosul...

A gyerekünk neve „ma”

Ma a változatosság kedvéért egy kora(gyermekkor)i intervenciós konferencián voltam, ahol többek között arról az életbevágó fontosságú tényről is beszéltünk, hogy a három év alatti gyerekek nem(sem) várhatnak sokáig. Nem várhatnak arra, hogy talán majd valamikor felfedezésre kerülnek fejlődésük bármely területén észlelt problémáik és elmaradásaik, vagy...

Mesemondó

Számomra is meglepő, de ő az első gyerekem, akit két és fél évesen nem különösebben érdekel a könyvből olvasott mese vagy történet, legyen az bármilyen izgalmasan előadott, jópofa képekkel illusztrált, rövidke sztori is. A könyveket inkább egyedül, a saját tempójában nézegeti és maga fűz hozzájuk...

Abszolút életszerű

Az milyen már, hogy amikor szombaton reggel elsőként ébredsz, a békésen szuszogók mellől csendben leosonsz a konyhába, megcsinálod a kávédat, és lehuppansz vele az éppen olvasott könyved mellé, akkor apró patácskák dübörgését véled hallani az emeletről, majd húsz másodperc múlva arcodba mosolyog a tulajdonosuk…? Hogy...

Leggyengébb láncszem

Soha ne gondoljuk azt, ha a gyerekünk előtt nem beszélünk valamiről, ha próbáljuk elfojtani a szorongásainkat és félelmeinket, lenyelni a problémáinkat, a dilemmáinkat és a konfliktusok korbácsolta indulatokat, így tartva fenn az békesség és állandóság fals képét, akkor biztos minden rendben lesz, mert ő ebből...

Magvas gondolat

„A gyermeknevelés számos lehetőséget kínál a személyes fejlődésre és a családi rendszer erősítésére. Ugyanakkor ez az a mező, ahol a házasfelek számos küzdelmes csatát megvívnak. Gyakran a szülők megoldatlan konfliktusaikat csempészik be a nevelés területére, mert szülői feladataikat nem tudják elválasztani a házastársi funkcióktól.” (Salvador...

Tizenkettes lista

Többször kérték már tőlem azt a szülők a konzultációk során, hogy ajánljak olvasnivalót, ami hasznos lehet a baba születése utáni első hónapok és évek során. Vagy már előtte is. Íme, az én tizenkettes listám. Előre bocsátom, hogy nagyon színes paletta. Van köztük kicsit „szakmaibb”, de...

Entrópia

Amikor a kis pörgettyű a nagyinál úgy dönt, hogy inkább ott tölti az éjszakát és mégse jön haza, akkor itthon a matek-fizikás nagytesókkal kettő percen belül megállapítjuk, hogy jelentősen csökkent a családi entrópia (entrópia jelentése: egy rendszer rendezetlenségi foka). Már el is felejtettem, milyen egyszerű...

Zsigerekig

A hétköznapok egy két és fél évessel leginkább rapszodikusnak mondhatók. Hullámvasút érzelmileg és fizikailag egyaránt. Vannak kemény napok, amikor dől belőle a kevéssé kiszámítható, látszólag a semmiből jövő indulat. Amikor semmi se jó úgy, ahogyan van. Még úgy sem, ahogyan ő maga akarja, hogy legyen....

Magamraismerő

Konzultációk helye & Skype