Egy hajóban evezünk?
A változatosság kedvéért ma is egy családterápiás továbbképzésen voltam.
Beszédes fotó látható a vásznon.
Anya evez a csónakban, tekintetét mereven előre szegezve. Mögötte ül a kislánya, magányosan, maciját szorosan magához ölelve, ránk nézve.
A csónak tükörképében az apa látható, aki szintén mereven előre néz és evez. Éppen az ellenkező irányba.
Talán nem meglepő, hogy a gyermekkori evészavarok, mint pszichoszomatikus betegségek voltak a fókuszban.
Meg a családtagok közötti határok meghúzásának, megtartásának, átlépésének, összemosódásának vagy éppen hiányának a következménye a családban. És minden, ami ezekből következhet.
Nem könnyű téma.
És ha azt nézzük, hogy evészavar már egészen fiatal csecsemőknél és kisgyermekeknél jelentkezhet, tudnunk kell, hogy a másik tisztelete, elfogadása, igényeinek és szándékainak figyelembe vétele és az ehhez titrált bánásmód kezdettől fogva mindennél fontosabb.
