Magamraismerő

Írja: Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna

Innen megyünk tovább


Akárhogy is pergetem magamban a lassan mögöttünk hagyott esztendőt, egyre azt érzem, hogy nem akarok tételesen számot vetni az évvel.

Az elért sikereim és eredményeim, elkövetett baklövéseim, hibáim, hülyeségeim, a boldog és vidám pillanatok, a kínlódások és veszteségek nélkül nem lennék az, aki itt és most vagyok.

Döntöttem, ahogy döntöttem; volt, hogy vitt a lendület és volt, hogy halogattam. Volt, hogy beleálltam és volt, hogy igyekeztem megúszni. Volt, hogy rágódtam, volt, hogy szárnyaltam, volt, hogy bántottam és volt, hogy bocsánatot kértem. És végig szerettem.

Jutottam, ameddig jutottam. Most nem rágódok, nem tipródok, nem teszek szemrehányást magamnak.

Igyekszem nem bánni semmit sem, igyekszem megbecsülni azt, amit elértem és igyekszem hálát adni azért, akim és amim van. És igyekszem hinni magamban.

Előre nézek, megyek tovább, teszem a dolgomat ezután is. Már most tudom, hogy sok feladatom lesz a jövő évben. Olyan kihívások, olyan helyzetek, amelyek kicsit ismerősek, egyben nagyon újak is.

Várom őket, állok elébük. A céljaim megvannak, aztán meglátjuk, mit tehetek értük. Rajtam nem fog múlni.

Kihívásokkal, feladatokkal, boldog pillanatokkal, várakozással, szeretéssel, vidámsággal, lendülettel teli új évet kívánok nektek, önöknek!

És innen megyünk tovább…

(Fotó: Pixabay)

Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna

Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna