Magamraismerő

Írja: Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna

Lelki eredetű problémák csecsemő- és kisgyermekkorban?


Vannak helyzetek, amikor csecsemő- vagy kisgyerekkorú gyermekünk nehezen szabályozza egyes érzelmi vagy viselkedéses állapotait. És ezek jellemzően a vele való interakcióinkban, kapcsolódásainkban mutatkoznak meg. Lehet ez evési, etetési helyzet, alvás vagy éppen altatás, lehet nehéz megnyugtathatóság, dacosság, nyugtalanság és sírósság, játék iránti érdektelenség, testvérféltékenység, hiperaktivitás, agresszió, extrém szeparációs szorongás és még számos más szituáció és ebben megmutatkozó állapot.

A közös bennük az, hogy gyerekünk láthatóan nehezen szabályozza magatartását, pillanatnyi állapotát ezekben a helyzetekben, és nekünk is nehezen megy, hogy segítsünk neki ebben. Minden család életében előfordulhatnak ilyen átmeneti időszakok, amelyeknek hátterében állhatnak nehéz élethelyzetek, de még ez sem feltétlenül szükséges. Lehet, hogy csak mi, szülők vagyunk fáradtabbak, kissé megterheltebbek a szokásosnál, és ezért több a konfliktus a gyerekünk és közöttünk, de amint rendezzük sorainkat, rendezni tudjuk a gyerekünkkel való összezördüléseket, kisiklásokat is. Bárkivel előfordulhat, hogy átmenetileg megterhelőbbnek érzi például az etetési, altatási helyzeteket, lehet, hogy nehezebben tolerálja a dacosságot vagy a nehéz megnyugtathatóságot, mint máskor, de ettől még nem éli meg problémásnak a szülő-gyerek kapcsolatot.

Ilyen átmeneti döccenők tehát bármely család életében lehetnek, és szerencsére az esetek többségében maguktól megszűnnek. De előfordulhat az is, hogy ezek a nehézségek elhúzódnak, és akár komoly megterhelést is jelenthetnek a szülők, a gyermek és az egész család számára. Megjelenhetnek a családi viszonyrendszerben, megterhelhetik a kapcsolatokat. Nem csak a szülő és a konkrét, „problémás” gyermek közöttit, hanem a többi gyermekkel, a társsal vagy a nagyszülőkkel való kapcsolatokat is. Az ilyen, a fenti „döccenőn” már túlmutató szabályozási nehézségek a csecsemő- és kisgyermekkori regulációs problémák.

Akkor beszélhetünk regulációs problémákról, ha ezek hátterében nem igazolható testi eredetű megbetegedés. Hiszen a tartós sírás, a nyugtalanság, az evési, gyarapodási vagy alvási nehézségek mögött állhatnak testi betegségek is, de itt az esetek többségében nem erről van szó. Sokkal inkább arról, hogy a korai szülő-gyermek, leginkább az anya-gyermek kapcsolatban ismételten zökkenők, kisiklások mutatkoznak. Fontos tudni azt, hogy egy csecsemő vagy kisgyermek érzelmi állapotainak szabályozásában mindennél nagyobb szerepe van a gondozójának, elsődlegesen az anyának, az ő érzelmi, pszichés állapotának. Mondhatjuk azt, hogy olyan, mint ‘csecsemő’ önmagában nem képzelhető el. Mindig csak az anyával, a szülővel együtt. Vagyis a fenti szabályozási nehézségek mögött kapcsolati nehézségek húzódnak meg.

Ritkábban, de előfordulhat az is, hogy egy beteg vagy eltérő fejlődésmenetű csecsemőnél vagy kisgyermeknél másodlagosan mutatkoznak ilyen problémák, mintegy rárakódva a krónikus testi betegségre, eltérésre, de természetesen ilyenkor is fontos foglalkozni a fennálló vagy éppen kibontakozó kapcsolati nehézségekkel.

A regulációs problémák hátterében állhat tehát a szülő megterhelt pszichés állapota, nehéz élethelyzete, korábbi traumái, a család rendszerében gyökerező számos tényező. Nem titok, hogy az anya vagy az apa által küldött üzeneteket szünet nélkül „veszi” a kicsi, és nem csak a szóbeli, hanem a szavak mögötti jeleket, üzeneteket is. Minden mozdulattal, gesztussal, minden egyes érzelmi állapotával tudattalanul is jeleket küld, üzen valamit a gyereke számára. Nem kell szavakba öntenie ahhoz, hogy eljusson a címzetthez. Sőt, mintha a láthatatlan csatornákon kódolt üzeneteknek nagyobb ereje lenne.

A szülő-csecsemő/kisgyermek konzultációk során elsősorban az „itt és most” helyzettel dolgozunk. A fókuszban pedig a szülő-gyermek kapcsolat van. A háttérben esetlegesen meghúzódó, és menet közben felszínre kerülő egyéni, párkapcsolati vagy családi problémák felvethetik az egyéni, a pár- és családterápiás támogatás szükségességét is, így előfordulhat, hogy a konzultációval párhuzamosan vagy azt követően a szülő és a család megfelelő terapeuta segítségét veszi majd igénybe.

Érthető módon merül fel az a kérdés, hogy akkor hol is van az a pont, az a határ, amikor érdemes szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens segítségét kérni. Mi az, amely még átmeneti zökkenőnek tűnik, és mikortól beszélhetünk regulációs problémáról? Erre vonatkozóan nincsenek pontosan körülírt helyzetek és meghatározott időtartamok vagy fokozatok, hiszen minden szülő és család másként élhet meg egy adott helyzetet, más lehet a tűréshatáruk, más miatt kezdenek aggódni és más okozhat problémát. Talán általános érvényű lehet az, hogy bármely élethelyzet vagy nehézség, amely heteken át megterheli a szülő-gyermek kapcsolatot, rányomja a bélyegét a családi kapcsolatokra és a mindennapokra, amely központi témává válik, vagy amikor a szülők úgy érzik, már mindent megpróbáltak, mégsem javul a helyzet, esetleg tehetetlennek érzik magukat a probléma megoldásában, érdemes szakember segítségét kérni.

Fontos tudni azt is, hogy a kezdetben még „csak” regulációs nehézségek komolyabb zavarokká is alakulhatnak, amely tényleg meghaladhatja a szülők erejét, és amelyre végképp nincs megoldási stratégiájuk. Ha a család idejében segítséget kér, akkor jó eséllyel elkerülhetik ezt a forgatókönyvet. Hiszen a konzultációk során sok kérdésükre, kétségeikre, félelmeikre magyarázatot kaphatnak, jobban megismerhetik magukat, saját szülői működésmódjukat, amely adott esetben nem csak előrevivője, de akadálya is lehet egy zökkenőmentes szülő-gyermek kapcsolatnak.

Például azok a fel nem ismert vagy nem tudatosított vakfoltok, amelyek nem teszik lehetővé azt, hogy a kicsi igényeit, szükségleteit megfelelően észleljék, értelmezzék, és arra optimálisan reagáljanak. A beszélgetések során ezeket felismerve és tudatosítva lehetővé válik az, hogy magukat jobban megismerve találjanak rá problémájuk megoldására, és gyerekük valós igényeire megfelelően reagáló, a kapcsolatban érzékenyen részt vevő, a különféle helyzeteket többségében jól szabályozó anyák és apák legyenek.

(Fotó: Pixabay)

 

 

Ha magadra, magatokra ismersz, ha hasonló nehézségekkel küzdötök, gyermekorvosként, szülő-csecsemő/kisgyermek konzulensként, pár- és családterapeuta-jelöltként a segítségetekre lehetek. Személyes konzultációra a 30--es telefonszámon tudsz időpontot egyeztetni velem Budapestre vagy Székesfehérvárra.

Ha úgy érzed, szülői szerepedben bizonytalan vagy, nehézségeid vannak a hétköznapok levezénylésével, úgy érzed, elfáradtál, támogatást keresel, segítséget kérsz, vagy csak meghallgatásra vágysz, lehetőséged van személyes találkozóra, konzultációra velem Budapesten és Székesfehérváron. Párkapcsolati problémák, a családi élet nehézségei, a harmónia felbomlása esetén is keressetek bátran!

Ha csecsemőtöknél, kicsi vagy nagyobb gyermeketeknél alvási, táplálási, viselkedésbeli problémákat észleltek (sírósság, nyugtalanság, erős dacosság, „hiszti”, testvérféltékenység, agresszivitás, szorongás, félelem az elválástól), nem hízik, hasfájós, és próbálkozásaitok a problémák megoldására eddig nem jártak sikerrel, a konzultáció és terápia szintén segítségetekre lehet. Erre is a 30--es telefonszámon foglalhattok időpontot Budapestre vagy Székesfehérvárra.

További részletek: http://www.babamamaharmonia.hu

Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna

Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna