Már ezért megérte…
A délelőtti dolgozós és az esti, a jövő heti előadásomra készülős műszak között futottunk egyet hármasban. Most éppen a legnagyobbal és persze a legkisebbel.
A kicsi is velünk futotta az első ötszáz métert, aztán gurulva pacinézős-éneklős üzemmódra váltott.
Imádtam a futás minden percét: a tizenöt és fél éves férfipalánta végigmesélte az egészet.
Már ezért megérte…
