Magamraismerő

Szülővé válva valószínűleg nem az a kérdés fogalmazódik meg elsőként bennünk, hogy én biztonságosan kötődő gyereket szeretnék nevelni a babámból, és nem azon kezdünk el szorongani, hogy mi lesz, ha ez nem fog sikerülni. Legtöbbünk fejében meg sem fordul ez a fogalom. Egészen egyszerűen azért, mert ez egy tudattalanul, szinte önműködően zajló folyamat kettőnk között, mi pedig reméljük a legjobbakat. A kötődési viselkedés gyerekünk részéről nem is annyira az ösztönök által vezérelt és motivált, hanem inkább a védelem, a biztonság keresésére szolgál veszélyt sejtető, stresszes helyzetekben, és a kibillent belső lelki egyensúly visszaállítását célozza. Mi pedig gondozói viselkedésünkkel ebben segítjük őt.

Ahogyan már írtam, a kötődés érzelmekkel teli viszony két ember, és nem csak szülő és gyereke között. Persze, ez a legfontosabb kötődési kapcsolatunk, de alapvetően több emberrel alakítunk ki ilyen kölcsönviszonyt életünk során. És ezek a kapcsolataink fontosságuk, minőségük szerint fontossági sorrendbe, hierarchiába rendeződnek. Életünk végéig aktívak maradnak, képzetünkben őrizzük őket, függetlenül a kapcsolat későbbi minőségétől és biztonságától, tértől és időtől. Alapvetően állandónak mondhatók, de lehetnek olyan élethelyzetek, amelyek során minőségük változik. Például egy bántalmazóvá váló kapcsolat negatív hatással lehet a kötődési minőségre, ahogyan felnőtt korban például egy pszichoterápiás kezelés, egy jó párkapcsolat pozitívan alakíthatja meglevő kötődési mintáinkat.

Az, hogy anyaként milyen kötődési minőségeink vannak, nagyrészt, de nem kizárólagosan meghatározzák, hogy gyerekünkkel milyen kapcsolatot alakítunk majd ki. Vagyis a kötődési minták generációról generációra átadódhatnak, de természetesen ezek sem kizárólagos módon és formában.

Ezek a korai, érzékeny, törődő kapcsolataink jelentik a stabil, biztonságos kötődés alapjait. Életünkre sok-sok területen hatással vannak. Befolyásolják lelki biztonságérzetünket, önértékelésünket, lelki és szociális jóllétünket. Hatással vannak arra, mennyire bátran, lelkesen fedezzük fel a világot, hogyan leszünk képesek tanulni, hogyan fejlődik megismerésünk, sőt a kötődési kapcsolatokban megélt érzelmeink hatással vannak agyunk fejlődésére is.

Tudjuk, hogy gyerekünkhöz való kötődésünk nem egy születéstől fogva meglevő, és nem is egy pillanat alatt kifejlődő állapot. Hosszú hónapok (évek) aktív és folyamatos, rendszeres kölcsönhatásainak, interakcióinak eredménye lesz. Mindebben nagyon fontos az első három életév, de legfontosabbnak a második félév, vagyis a fél és egy éves kor közötti időszak tűnik.

Kettősünk, amit a szakirodalom anya-csecsemő diádnak nevez, ebben a viszonylatban rendszerként működik. Célja, feladata gyerekünk számára az optimális közelség fenntartása és ezzel egyensúlyban a biztonságos felfedezés, tanulás biztosítása. Vagyis babánk felénk mutatott kötődési viselkedése és a tőlünk távolodó felfedező magatartása jó esetben egymással egyensúlyban van. A kötődési viselkedés stressz esetén, veszély közeledtével aktiválódik, nyugalmi állapotban, biztonságban nem. Evolúciós értéke is teljesen érthető: ha esetleg felfedezőkedve túl messzire vinné tőlünk, a kötődési viselkedés és az anyai gondozói viselkedés bekapcsol, ezzel gyerekünk pedig ismét a közelünkbe kerül, még mielőtt felfalják a vadállatok. Az is érthető, hogy a mérleg másik serpenyőjében elhelyezkedő felfedezési viselkedés csak akkor tud aktiválódni, ha a kötődési, közelségkeresési rendszer nyugalomban van.

Látható, hogy ezek a viselkedési minőségek alakulnak a kötődés fejlődése során egy jól működő, dinamikus egyensúlyra törekvő, közös viselkedésrendszerré, amelyben a szülő biztos bázisként működik, gyereke érzelmi állapotait jól szabályozza. Ez kell ahhoz, hogy a kicsi képes legyen érdeklődését kielégíteni, felfedező játékát pedig szorongás nélkül megvalósítani.

Amint megszületik a kisbabánk, megkezdődik egy dinamikus, kölcsönös tanulási időszak, amelynek a legfontosabb „feladata” egymás jelzéseinek megismerése, megértése. Ebben a folyamatban fejlődik a kötődés, mely az első életév végén tükrözi, hogy kettőnk kölcsönös tanulási és illeszkedési folyamata mennyire járt sikerrel. Az anyai gondozói viselkedésben fontos momentum az elfogadás, szenzitivitás (érzékenység, empátia), a válaszkészség, az együttműködési készség és a testi, de még inkább a lelki értelemben vett elérhetőség is.

A válaszkész gondozó például síró babája láttán nem csak annak testi, hanem mentális, lelki állapotát is észleli és arra is reagál. És jó esetben képes objektíven megfigyelni és tudattalanul, megérzéseire hagyatkozva reagálni. Ezzel mintegy áthidalni a távolságot a gyereke fizikai valósága és belső állapotai között. Tudjuk azonban és teljesen normális dolog, hogy egyetlen szülő sem képes mindig, minden pillanatban így működni, ilyen tűpontosan reagálni.

Fontos tudnunk, hogy a baba optimális fejlődéséhez erre nincs is szükség. A lényeges, hogy megtapasztalja azt, hogy gondozója az esetek zömében, többnyire megérti, jól értelmezi a jelzéseit, képes és hajlandó arra, hogy az ő szolgálatába álljon, és többnyire érzékenyen reagáljon rá. Mindenkivel előfordulnak olyan helyzetek, amikor nem tud eléggé válaszkész lenni, időben vagy minőségben eléggé érzékenyen reagálni a baba igényeire, vagy éppen alkalmanként félreértelmezi a jelzéseit, igényeit. Ha ezek nem rendszeresek és nem markáns kisiklások, akkor nem jelentenek veszélyt a kapcsolatra, a kötődés minőségére.

A biztonságos kötődés kialakulásának feltételei a rendszeres és folyamatos, zömében jó minőségű és kimenetelű kapcsolódások és kölcsönhatások. Azonban fontos tudnunk azt is, hogy a korai időszak nehézségei, megpróbáltatásai önmagukban nem vezetnek bizonytalan kötődéshez. Az lehetséges, hogy a szülők várakozásaival ellentétes, azoktól eltérő, váratlan események és történések szorongást válthatnak ki az anyából, és ez gondozói viselkedésére hatással lehet. Például ha természetes szülés helyett császármetszéssel hozta világra a babáját és nem kaphatta meg az első órákban. Vagy ha nem tudta szoptatni úgy, ahogyan szerette volna. Vagy ha koraszülött babája született, esetleg komplikációk léptek fel, amelyek miatt intenzív ellátásra volt szükség, és így az anya nem ölelhette őt rögtön magához.

Ezek az élmények, tapasztalatok, csalódások, szorongások megnehezíthetik az első időszakot, de ha az anya képes ezeket akár egyedül, akár segítséggel feldolgozni, minden lehetőség adott lehet a jó minőségű gondozói magatartáshoz és a biztonságos kötődéshez. Persze szorongásai hatással lehetnek gyereke kötődési viselkedésére, de nem feltétlenül. A kezdeti nehézségek, döccenők nem jelentik azt, hogy nem lesznek képesek biztonságos kötődést kialakítani. Ahogyan a zökkenőmentesen induló baba-mama pályafutás sem garancia arra, hogy kettejük kötődési minősége biztonságos lesz. Gondozhatja az anya bármilyen pontosan, figyelmesen, sok testi kontaktussal a babáját, ha olyan terheket cipel, amely miatt lelkileg, mentálisan rendre elérhetetlen a baba számára vagy éppen reakciója kiszámíthatatlan, elutasító, félelemkeltő, ha olykor ledermed, ha alul- vagy éppen túlingerli a kicsit, vagy saját elképzelései, elvárásai és belső állapotai vezérlik, nem pedig a gyerek jelzései, könnyen bizonytalanná válhat a fejlődő kapcsolat minősége.

Legközelebb innen megyünk tovább az egyes kötődési típusok, minőségek felé. Körbejárjuk az anyai (gondozói) viselkedés lehetséges hatásait a kötődés minőségére, és azt is, hogy mi jósolható be hosszabb távon a kötődési mintázatok alapján. Tartsatok velem!

(Irodalom: Hédervári-Heller Éva: A szülő-csecsemő konzultáció és terápia, Animula Kiadó, Budapest 2009)

Ha úgy érzed, anyai szerepedben bizonytalan vagy, nehézségeid vannak a hétköznapok levezénylésével, úgy érzed, elfáradtál, támogatást keresel, segítséget kérsz, vagy csak meghallgatásra vágysz, lehetőséged van személyes találkozóra, konzultációra velem Budapesten, Székesfehérváron és Móron.

A 30-4795795-ös telefonszámon kérhetsz tőlem előre időpontot.

Ha csecsemődnél vagy kisgyermekednél alvási, táplálási, viselkedésbeli problémákat észlelsz (sírósság, nyugtalanság, erős dacosság, „hiszti”, testvérféltékenység, agresszivitás, szorongás, félelem az elválástól), nem hízik, hasfájós, és próbálkozásaid a probléma megoldására eddig nem jártak sikerrel, a konzultáció szintén segítségedre lehet. Ugyanezen a telefonszámon foglalhatsz időpontot Budapestre, Székesfehérvárra vagy Mórra.

További részletek: http://www.babamamaharmonia.hu