Magamraismerő

Írja: Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna

Bármire képes vagyok?


Kemény hét áll a hátam mögött. Öt nap egyedül négy gyerekkel, munkával (Budapesten, Székesfehérváron, Móron), logisztikával, napi intéznivalókkal és kisebb-nagyobb (inkább nagyobb) kihívásokkal, na meg a háztartással. Segítség nélkül. Pontosabban nem is: arra az időre volt segítségem, amíg elmentem dolgozni. Sőt kétszer még futni is eljutottunk.

Nem ez az első ilyen, és egyre jobban megy. Talán azért, mert egyre rutinosabb leszek. Talán azért, mert igyekszem megtervezni a napokat és felállítom a fontossági sorrendet. Mi az, ami várhat, ami ráér. Talán azért, mert mégis rugalmasan kezelem a helyzeteket: ha valami nem a tervek szerint alakul, akkor újratervezek.

És talán azért is, mert már tudom, hogy alapvetően az én jól-létemtől függ, hogyan alakulnak a dolgok. Az én felelősségem, hogy megyek, csinálom, segítek, ki- és megtartok. Én magam ki, a gyerekeket viszont meg.

Néha nehéz, vannak is hullámvölgyek, de egyre kisebbek, és igyekszem hamar kijönni belőlük. Kell hozzá szívósság és állhatatosság, az biztos. Meg annak a tudatosítása, hogy csak magamra számíthatok.

Nem hangzik túl jól, mégis sokkal könnyebb, mint azt gondolnánk. És megtanulható.

A „bármire képes vagyok” érzése és képessége bárkié lehet.

Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna

Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna