Magamraismerő

Hajnalonta menetrend szerint megérkezik, valamikor három és hat óra között. Kibújik a kiságy rácsainak foghíján, felnyalábolja a rongyit, az ügyeletes plüssállatot, a takarót és csendben bevackolja magát a szülői ágyba, kettőnk közé. Az „ő helyére”, ahogyan ő nevezi.

Lehet, hogy valakiben az a gondolat merül fel, hogy „de hát még mindig nem alussza át az éjszakát?”. Egyfajta olvasatban valóban nem alszik este nyolctól reggel hétig, pedig már két és fél éves. Sőt ilyen olvasatban még sosem aludta át az éjszakát. Az én olvasatomban pedig ő egy tökéletesen harmonikus gyerek, aki pontosan annyit és úgy alszik, amennyire és ahogy neki arra szüksége van.

Tizennégy hónapig a hálónkban aludt. A kiságyában kevesebbet, a nagyban kicsit többet 🙂. Ahogy fordult az arány, kiságyát közös döntéssel átköltöztettük a gyerekszobába. Innen fejlődött ki az a ritmus, hogy valamikor hajnali három óra tájban bekívánkozott közénk a „helyére” és rövid rámcsatlakozás(ok) után durmolt is tovább.

És ez a rituálé olyan jól bevált neki, hogy a mai napig így csinálja. Azzal a különbséggel, hogy most már csudamódon felméri, ébren vagyok-e. Láthatatlan adóvevőivel simán leveszi, hogy megébresztett-e a befurakodása, mert ilyenkor megsimogat és halkan a fülembe sutyorogja a bűvös szót: „cserebere”. Ha alszom és nem reagálok, akkor elhelyezkedik és alszik tovább ő is.

A „mielőbb át kell aludnia az éjszakát” leginkább egy speciális korszakban, az akkori szakemberek által felállított, (szerintem alattomos) elvárás, amely azért is született, hogy az anyukák zavartalan pihenést követően jobban bírják majd a műszakot a gyárban. Mert ugye a termelékenység mindenek előtt.

Szerencsére a kicsiknek halvány fogalmuk sincs minderről. Nincs semmiféle előírás, képlet, vagy szabály, hogy mikor és mennyit „kell” aludnia, főleg egyhuzamban egy csecsemőnek vagy kisgyereknek. Ennek tudatában pedig minden család úgy alakítja a maga alvási, altatási szokásait, ahogyan az a benne élők számára a lehető legkomfortosabb. Senki kívülálló nem mondhatja azt, hogy nem csinálják jól és másképpen kellene.

De ha mi magunk érezzük úgy, hogy az alvással és altatással kapcsolatos szokásaink, az általunk alakított körülmények, a rituálék nem működnek jól, vagy bárki a családban rosszul érzi magát emiatt, akkor gondolkodjunk el, hogyan lehetne másként.

Ahogyan a mi alvásunkat is millió dolog befolyásolja, a gyerekeinkét legalább ennyi. Megfejelve azzal, hogy különleges, érzékeny fonalak kötnek minket, szülőket össze velük, amelyeken szinte folyamatos üzenetváltások zajlanak. Még éjszaka is. Vagy tán éjszaka igazán.

Például ilyenek: most jól vagyok, most hiányzol, egyedül érzem magam, félek, féltelek, szükségem van a közelségedre, melletted mindig biztonságban érzem magam, csak te tudsz igazán megnyugtatni, alig voltam veled napközben, nem figyeltél rám eléggé, olyan megközelíthetetlen voltál ma, nem mertem a közeledbe menni, többet akarok veled lenni, túl mozgalmas volt nekem a nap, fájdalmat érzek és még sorolhatnánk…

A fonalak nagyon érzékenyen közvetítik az üzeneteket. Ráadásul két irányban. Oda és vissza. És szinte mindig a közelség, a biztonság kereséséről szólnak. Felfoghatjuk akár úgy is, hogy minél nehezebb, fájdalmasabb tartalmú vagy hiányokat közvetítő egy üzenet, annál nagyobb valószínűséggel fújhatnak riadóként ébresztőt az éjszaka csendjében.

Felejtsük el a kőbe vésett elvárásokat és szabályokat! Inkább próbáljuk meg értelmezni a gyerekünk által küldött üzeneteket és tudatosítani a magunk kódolt üzeneteit. Ha sikerül, tudni fogjuk, kell-e változtatnunk valamin.

Ha pedig nem értjük, kérhetünk segítséget, például egy szülő-csecsemő/kisgyermek konzulensét, aki tapasztalt, érzékeny külső szemlélőként segíthet nekünk a dekódolásban.

Ha magadra, magatokra ismersz, ha hasonló nehézségekkel küzdötök, gyermekorvosként, szülő-csecsemő/kisgyermek konzulensként és családterapeuta-jelöltként a segítségetekre lehetek. Személyes konzultációra a 30--es telefonszámon tudsz időpontot egyeztetni velem Budapestre vagy Székesfehérvárra.

Ha úgy érzed, szülői szerepedben bizonytalan vagy, nehézségeid vannak a hétköznapok levezénylésével, úgy érzed, elfáradtál, támogatást keresel, segítséget kérsz, vagy csak meghallgatásra vágysz, lehetőséged van személyes találkozóra, konzultációra velem Budapesten és Székesfehérváron. Párkapcsolati problémák, a családi élet nehézségei, a harmónia felbomlása esetén is keressetek bátran!

Ha csecsemőtöknél, kicsi vagy nagyobb gyermeketeknél alvási, táplálási, viselkedésbeli problémákat észleltek (sírósság, nyugtalanság, erős dacosság, „hiszti”, testvérféltékenység, agresszivitás, szorongás, félelem az elválástól), nem hízik, hasfájós, és próbálkozásaitok a problémák megoldására eddig nem jártak sikerrel, a konzultáció és terápia szintén segítségetekre lehet. Erre is a 30--es telefonszámon foglalhattok időpontot Budapestre vagy Székesfehérvárra.

További részletek: http://www.babamamaharmonia.hu