Sose lehet tudni
Kis gourmand-unk a mai napját (is) az evés köré rendezte.
Ez itt éppen jól megérdemelt négyfogásos vacsorájából a harmadik.
Délutáni séta után addig barátkozott a tesó iskolájában a tanító és takarító nénikkel, amíg csurrant-cseppent ez-az az uzsonna maradékából. Meg csokinyusziból, persze.
Mégiscsak le kellett mozognunk, így sétával egybekötött gyors futás következett a város szélén élő lovakig, akiket feltétlenül meg kellett kínálnunk almával. Utána már bánta, mert hazáig nem volt mit ennie.
Az éjszakára is alaposan bebiztosította magát. Sose lehet tudni. A hajnali anyatej még olyan messze van.
