Nincsen semmi baj vs. minden rendben van
Bevallom őszintén, egy ideje a gyermekorvosi rendeléseimen tudatosan figyelem, hogyan kommunikálnak a szülők a kicsi vagy éppen nagyobbacska gyerekükkel egy olyan stresszhelyzetnek minősülő szituációban, mint az orvosi vizsgálat.
Sok minden más mellett az egyik leginkább szembetűnő jelenség az, hogy a vigasztalásra, nyugtatásra túlnyomó többségében ugyanazt a kifejezést használják.
Ez pedig a „nincsen semmi baj”.
Nem kell a pozitív pszichológiában különösebben jártasnak lenni ahhoz, hogy felismerjük, ez a kifejezés nem túl bátorító, lelkesítő, megnyugtató, erőt adó vagy éppen motiváló a gyerekünk számára. Már csak azért sem, mert lehetetlen ezt a mondatot bátorítóan, lelkesítően, megnyugtatóan, erőt adó módon vagy éppen motiválóan kiejteni.
Tegyünk egy próbát!
Cseréljük ki a fenti mondatot egy másikra!
Mondjuk arra, hogy „minden rendben van”.
Lehet vajon ezt a mondatot bátorítóan, lelkesítően, megnyugtatóan, erőt adó módon vagy éppen motiválóan kiejteni?
Ha igen, akkor mostantól játsszuk azt, hogy minden egyes „nincsen semmi baj” helyett „minden rendben van”-t mondunk!
Ígérem, a rendelőben figyelni fogom!
