Magamraismerő

Életük első három hónapjában a kifejezetten sírósnak, nyugtalannak mondott csecsemők (akik az első három hónapban, legalább három héten át, a hét minimum három napján legalább napi három órát sírnak vagy nyűgösködnek) sírásának hátterében gyakran feltételezik és említik a szülők a kólikának nevezett hasi fájdalmat. A köztudatban is rendületlenül tartja magát az a tévhit, hogy három hónapos kor alatti kisbaba, ha sírós, akkor ő bizony hasfájós. Ennek hátterében egyebek mellett a még éretlen bélműködést gyanítják. Mivel napról napra egyre több, olykor testsúlya akár húsz százalékának megfelelő mennyiségű táplálékot is magához vesz a kicsi, gondolhatjuk azt, hogy az ilyen terhelésnek kitett bélcsatorna bizony panaszok forrása lehet.

Vannak, akik a sírósság és a hasfájás közé egyenlőségjelet tesznek, fontos azonban tudni, hogy a valóság egy kicsit más. A kifejezetten sírós csecsemő és a hasfájósnak mondott csecsemő viselkedésében ugyanis számos különbség figyelhető meg.

A kólikás csecsemő intenzív testi tüneteket mutat. Ilyen például a sírás, amely hirtelen, jóformán mindenféle előjel nélkül kezdődik és nem, vagy nehezen csillapítható, éles-hangos sírásmintát mutat. Ez a sírás olykor sikító, valóban fájdalmas jellegű és mindezt jellegzetes testtartás is kíséri: feszes, olykor puffadt has, behajlított-felhúzott lábacskák, grimaszolás, ökölbe szorított öklök.

A hasfájósnak mondott babáknál a tünetek hátterében szervi betegség, eltérés az esetek döntő többségében nem igazolható, szinte kivétel nélkül egészséges, jól fejlődő csecsemők. Van olyan feltételezés, amely szerint a táplálás során lenyelt és a bélcsatornába kerülő levegő okozza a panaszokat, de olyan megfigyelés is van, hogy a sírós csecsemő a sírások kapcsán nyel sok levegőt, és ez váltja ki a hasfájást. Vagyis alapvetően nem a hasfájás miatt sírhat a baba, hanem a sírósságból adódóan lehet hasfájós.

Más vélemények szerint a bélflóra baktérium-összetétele, illetve a tejcukor bontásáért felelős enzim „éretlensége” is felelős lehet a korai hasi panaszokért. További feltételezett okként szerepelhet az is, hogy a gyomorba kerülő táplálék mintegy reflexszerűen beindítja a bélcsatorna béltartalmat továbbító működését. Ezek a bélmozgások pedig a testi jeleikre érzékenyebb babáknál sírást provokálhatnak, jellemzően röviddel az etetés után.

Mindezekkel szemben a kifejezetten sírós csecsemők más viselkedésbeli jegyeket mutatnak: nem mindig sírnak, ehelyett van, hogy inkább nyűgösködnek, ami aztán átválthat sírásba is. Olyanok, mintha semmi nem lenne jó nekik. Inkább a függőleges testhelyzetet szeretik, vízszintesen nem szeretnek, gyakran izgő-mozgók és megfeszítik magukat, emiatt nehéz lehet őket testközelben tartani, átölelni. Ébernek, ingerekre éhesnek tűnnek, mégis a külső ingerekkel szemben túlérzékenyek, ijedősek lehetnek, és könnyen túl is ingerlődnek. Jellemző, hogy nehéz megnyugtatni őket. Általában a késő délutáni, esti órák a nehezek, és úgy tűnhet, mintha ellenállnának az elalvásnak.

Vizsgálatok szerint a kifejezetten sírósnak mondott csecsemők sírásuk alig tíz százalékában mutatják a kólikára jellemző fájdalmas sírást, a többi sírás más jellegű, úgynevezett normál sírás, illetve inkább nyűgösködés. Viszont a kifejezett sírósság okai lehetnek olyan szervi eredetű elváltozások, mint például a tehéntejfehérje-allergia vagy a reflux. Megfigyelések szerint az esetek öt százalékában találnak ilyen jellegű eltéréseket.

Gyakran előfordul, hogy a szülők a kakiláshoz készülődést, a baba erőlködését, kivörösödését hasfájásként értékelik, noha ebben az esetben kicsit másról van szó. Fontos tudni azt, hogy ilyenkor a széklet kiürítéséhez szükséges hasprés (a hasfali izomzat megfeszítése) és a megfelelő időben ellazított végbél-záróizom működtetésének összehangolása még nem mindig megy jól a babának. Ilyenkor láthatjuk azt, hogy a tekergőző, erőlködő és kivörösödött babából a széklet egyszer csak szinte kirobban, a kicsi pedig megkönnyebbül. Hetek alatt tapasztalja ki és tanulja meg, hogyan kell irányítania ezeket az izmokat, hogy a széklet problémamentesen távozhasson. Addig viszont előfordulhat, hogy ez az erőlködés kellemetlen testi érzetet okoz neki, amely néhány héten belül megszűnik. Mivel természetes folyamatról van szó, külső beavatkozást nem igényel, sőt ez akár meg is zavarhatja a babát.

A kifejezetten sírós csecsemők esetében nagyon fontos kizárni más, heves fájdalommal járó, olykor súlyos betegségeket is, amelyek a sírósságon kívül általában egyéb tünetekkel is járnak. Ilyenek például a bélfertőzések, a húgyúti fertőzések, a bélbetüremkedés, kizáródott sérv vagy fülgyulladás. Ha a hasfájós baba hasa érzékeny, kifejezetten puffadt, ha a bélgázok nem távoznak, ha székletének jellege megváltozik (pl. hasmenéses, bűzös, esetleg véres, nyálkás, málnazselészerű lesz, vagy éppen nem ürít se székletet, se szeleket), hány és nehezen táplálható, lássa mielőbb gyermekorvos. A fenti kórokok megerősítése vagy éppen elvetése, ezek elkülönítése és a további teendők meghatározása mindenképpen az ő feladata.

A csecsemőkorban jelentkező további ételallergiák, illetve emésztési nehézségek is síróssággal, nyugtalansággal járhatnak, de jellemzően ezek a panaszok a gyanúba hozható étel elfogyasztása után mutatkozhatnak, inkább a hozzátáplálás időszakában.

Mit tegyünk és mit ne?

Minden szülő igyekszik mielőbb megtalálni a sírás okát és lehetőség szerint meg is szüntetni azt. Tapasztalatok szerint a hasfájósság az egyik leggyakoribb feltételezett ok a szülők körében, és teljesen érthető módon szeretnék a babájukat mielőbb megnyugtatni, rajta segíteni. A fenti adatok mutatják, hogy a sírás hátterében sokkal ritkábban áll a kólika, mint azt a szülők gondolják. Ezért első körben érdemes más praktikákkal, nyugtatási módszerekkel próbálkozni, mintsem gyógyszerek, gyógynövényt tartalmazó készítmények, görcsoldók sorát végigpróbálni. A mai napig létező gyakorlat a szülők körében a baba lázmérőzése, szélcsövezése, kakilást segítő végbélkúp vagy beöntés alkalmazása. Lehetőség szerint ezeket kerüljük el!

További gyakorlat a baba hasának melegítése. Ha ezzel próbálkozunk, legyünk nagyon elővigyázatosak! Egy túlmelegített magpárna vagy textília is képes az érzékeny bababőrön égési sérülést okozni, főleg közvetlenül a bőrre helyezve. Mindenképpen ellenőrizzük a hőmérsékletét, inkább hagyjuk kicsit kihűlni és sose tegyük közvetlenül a bőrre. A kevésbé ellenőrizhető hőforrásoktól, például a hajszárítóval vagy palackkal történő melegítéstől óvakodjunk, mert komoly égési sérülést okozhatnak!

Lehet-e a stressz a sírósság oka?

Sok szülő hajlamos a baba sírásának hátterében valamilyen egészségügyi okot feltételezni és keresni, azonban a csecsemők sírása, síróssága az esetek legnagyobb részében nem magyarázható ezzel. Elsősorban a délutáni-esti órákban rázendítő babák egy részénél nem tapasztalhatóak a kólikára jellemző tünetek sem. Ezek a babák mégis vigasztalhatatlanul sírnak, olykor az összebújás, a testközelség, a szoptatás, a hordozás, a bebugyolálás jótékony hatású tud lenni, de nem minden esetben válik be.

Előfordul, hogy egyik pillanatról a másikra a sírás egyszer csak abbamarad. Azt gondoljuk, hogy az egész nap folyamán őt érő ingerek sokasága válthatja ki ezt a viselkedést. Úgy is mondhatjuk, hogy betelik és túlcsordul a babánál az a bizonyos pohár. Ilyenkor érdemes figyelni arra, hogy a napközben őt érő ingerek mennyiségét, intenzitását csökkentsük, és a megnyugtatása is minél finomabb módszerekkel történjen. Lehetőség szerint kerüljük a hirtelen szituáció-váltásokat!

A kifejezett sírósság hátterében biológiai, pszichés, pszichoszociális okok is meghúzódhatnak. Alapvetően a baba veleszületetten nehezebb temperamentuma, a teljesség igénye nélkül: különböző családi vagy párkapcsolati nehézségek, szociális-anyagi problémák, melyek a családi kapcsolatokat megterhelik, a baba gondozójának lelki eredetű problémái (például szülés utáni depresszió, vagy kifejezett szorongás és aggodalmaskodás), de a szülők régebbi, fel nem dolgozott, megterhelő tapasztalatai, élményei egyaránt szerepet játszhatnak a csecsemő sírósságában.

Mindezek hatással lehetnek a szülő-csecsemő kapcsolatra, a szülő babával való bánásmódján, kommunikációján, együttléteiken keresztül. Érthető módon egy nehézségekkel küzdő, túlterhelt, szorongó vagy éppen depressziós szülő nem tud olyan érzékenyen, intuitív módon reagálni a baba jelzéseire, igényeire, és nem képes azokat a kicsi számára oly módon kielégíteni, mint egy jó lelkiállapotban levő szülő. Hasonlóképpen egy nehéz temperamentumú, gyakran sírós és nyűgös, rapszodikus, esetleg ingerlékeny babával nehezebb lehet „megtalálni a hangot”, mint egy jellemzően kiegyensúlyozott, nyitott, kiszámíthatóan viselkedő csecsemővel.

Mikor szükséges azonnal orvoshoz fordulni?

• ha a csecsemő lázas, hány, hasmenése van
• ha a baba lázas, nehezen táplálható, viselkedése a szülőnek „nem tetszik”, vizelete kellemetlen szagú
• ha sírásának hangja és jellege a korábbiakhoz képest megváltozik, például sikítva, magasabb hangon sír, nehezen táplálható, láthatóan nem érzi magát jól
• ha viselkedése „nem tetszik”, eltér a megszokottól, a sírásszünetekben bágyadt, bealszik, testhőmérséklete lehet emelkedett, de a szokásosnál alacsonyabb is
• ha nem kakil, a szelek sem távoznak, hasa puffadt, a baba pedig nyugtalan és nem táplálható
• ha heves, 5-15 percenként szabályszerűen visszatérő fájdalmas hasfájós rohamok jelentkeznek, a baba hasa puffadtabb, hány, normál széklet és a bélgázok nem ürülnek, helyettük véres széklet vagy friss véres nyálkát ürít
• ha a babának ismert, de mindeddig visszahelyezhető sérve van, illetve frissen jelentkezik duzzanat a lágyékhajlatban, a herezacskóban/nagyajkakban és az duzzadtabbá, feszessé, fájdalmassá válik. A kicsi nem kakil, nem ürít bélgázokat, hány és nyugtalan.

Mit tehetünk, ha a sírósság, nyugtalanság problémává válik?

Ha a csecsemő nyugtalansága, síróssága aggasztó mértéket ölt és a szülő, a család számára megterhelő, mindenképpen érdemes gyermekorvossal vagy védőnővel beszélni, és az esetleges testi, szervi eredetű okokat kizárni.

Ha a baba síróssága, nyugtalansága szervi okkal nem magyarázható, további segítséget szülő-csecsemő/kisgyermek konzulenstől, terapeutától kaphatnak a családok az egyéb lehetséges okok feltárása és a problémájuk megoldása érdekében.

(Fotó: Pixabay)

Ha magadra, magatokra ismersz, ha hasonló nehézségekkel küzdötök, gyermekorvosként, szülő-csecsemő/kisgyermek konzulensként, pár- és családterapeuta-jelöltként a segítségetekre lehetek. Személyes konzultációra a 30--es telefonszámon tudsz időpontot egyeztetni velem Budapestre vagy Székesfehérvárra.

Ha úgy érzed, szülői szerepedben bizonytalan vagy, nehézségeid vannak a hétköznapok levezénylésével, úgy érzed, elfáradtál, támogatást keresel, segítséget kérsz, vagy csak meghallgatásra vágysz, lehetőséged van személyes találkozóra, konzultációra velem Budapesten és Székesfehérváron. Párkapcsolati problémák, a családi élet nehézségei, a harmónia felbomlása esetén is keressetek bátran!

Ha csecsemőtöknél, kicsi vagy nagyobb gyermeketeknél alvási, táplálási, viselkedésbeli problémákat észleltek (sírósság, nyugtalanság, erős dacosság, „hiszti”, testvérféltékenység, agresszivitás, szorongás, félelem az elválástól), nem hízik, hasfájós, és próbálkozásaitok a problémák megoldására eddig nem jártak sikerrel, a konzultáció és terápia szintén segítségetekre lehet. Erre is a 30--es telefonszámon foglalhattok időpontot Budapestre vagy Székesfehérvárra.

További részletek: http://www.babamamaharmonia.hu