Magamraismerő

Szülői gondoskodásunk, féltésünk, ragaszkodásunk, odafordulásunk mind-mind a gyerekünk iránt érzett szeretetünk megnyilvánulásai, amelyek egyénenként nagyon különböző módokon fejeződhetnek ki a baba gondozása, a vele való együttlét során. Sokféleképpen fejezhetjük ki őket, és általában a legjobb meggyőződésünk szerint tesszük ezt. Minden egyes kapcsolódásunkban, kölcsönhatásunkban fellelhető valamilyen érzelmi komponens, a gyerekünk pedig erre fog reagálni. És minél jobban sikerül az egyes helyzetekben az egymáshoz való illeszkedés, a viselkedések egymáshoz igazítása, a gyerek annál jobban és egyre jobban fogja tudni szabályozni önmaga viselkedési állapotait.

A nyugat-európai társadalmakban a csecsemők többsége, nagyjából 50-70%-a biztonságos, 20-40%-a szorongó (bizonytalan) elkerülő, 5-15%-a szorongó (bizonytalan) ambivalens kötődési mintázatot mutat.

Ezen kötődési módok mindegyike egy-egy stratégia, a szorongó (bizonytalan) mintázatok is a gondozói környezethez és minőséghez való szervezett alkalmazkodásnak tekinthetők a tekintetben, hogyan képesek gondozójukat az érzelmi egyensúlyuk visszaszerzése érdekében használni. A bizonytalan kötődés nem optimális, és esetleg rizikófaktor lehet későbbi problémák tekintetében. Az így kötődő gyereknek is van stratégiája a stresszoldásra, de az ő esetükben a szülő nem mindig képes arra, hogy a gyerek érzelmi állapotait tartani, szabályozni tudja.

Az így működő szülők nem tudatosan és nem szándékosan viselkednek a gyerekükkel ilyen módon és nem tudatosan alakítják, formálják a kötődés minőségét bizonytalan irányban. Gyakran látható, hogy ezek az anyák nem stresszes szituációban érzékenyek és válaszkészek tudnak lenni, de amint stresszhelyzet adódik vagy nehézségek támadnak, és segíteni kellene a gyereket a lelki egyensúlya visszaállításában, a megnyugvásban, az anya már nem tud ilyen szenzitíven reagálni. Vagy éppen gyereke jelzéseit jól észleli, de rosszul, saját szemszögéből kiindulva értelmezi, és az is előfordulhat, hogy nem jól, például túl későn vagy túl korán reagál.

Azzal is érdemes tisztában lennünk, hogy a kötődési mintázattól függetlenül minden elválás stressz-reakciót és -választ vált ki a gyerekünkből. Ilyen helyzetekben a bizonytalanul kötődő gyerekek a kötődési kapcsolatot nem képesek az élettani stressz feloldására használni olyan hatékonysággal, mint a biztonságosan kötődők, ezért az előbbieknél a stressz-állapot tovább maradhat fenn.

A biztonságos kötődési minőség hátterében az tapasztaljuk, hogy a szülő az esetek túlnyomó többségében érzékenyen, megfelelő időzítéssel és intenzitással, a gyerek számára kiszámítható, bejósolható módon reagál. Többnyire képes alkalmazkodni, illeszkedni a gyereke egyes érzelmi állapotaihoz, megtalálja nyugtalansága forrásait, jól „olvassa” és pontosan értelmezi a jelzéseit, megfelelő gyorsasággal és hatékonysággal reagál rájuk. Felismeri és kielégíti a baba odabújásra, közelségre való igényét, és nyugodt, stressz-mentes állapotaiban felfedezésre bátorítja a gyermeket. Aki így megtanulhatja, hogy anyja, apja stresszes helyzetekben kiszámítható módon elérhető lesz a számára és segíteni fog neki. Időnként „belefér” egy-egy kisiklás, de az esetek zömében a szülő képes ilyenformán a gyereke rendelkezésére állni.

Amikor stresszhelyzetben aktiválódik a kicsi kötődési viselkedése, újratalálkozásnál „bekapcsol” a szülő közelségének keresése és ennek fenntartása, ez pedig elvezet a megnyugváshoz. Mindez pedig lehetővé teszi azt, hogy a gyerek kíváncsian visszatérjen a felfedezéshez. Anyja, apja biztos bázist jelent a számára. És ha olykor mégsem tud rendelkezésre állni, tudja, hogyan hozza helyre azt, amit ezzel kiváltott a gyerekéből. Ezek a kisgyerekek azt „tanulják meg”, hogy megértik, elfogadják és kielégítik az igényeiket, gondozójukban megbízhatnak, mert szükség esetén támaszt, segítséget fognak nyújtani. És azt is, hogy elfogadják őket és az érzéseiket, és méltók mások szeretetére.

A szorongó (bizonytalan) elkerülő kötődési minőség nagy valószínűséggel akkor fejlődhet ki, ha az esetek zömében a szülő a gyerek jelzéseit figyelmen kívül hagyja, netán elutasítja, vagy éppen elhanyagolja őt. De a gyereket rendszeresen túlingerlő, az egyes helyzeteket túlreagáló, túlaggódó szülői viselkedés is vezethet ide. Ha a szülő gyakran késve reagál, vagy reakciója nem felel meg a gyerek szükségleteinek (pl. megeteti, amikor nem éhes), szintén szerepet játszhat az elkerülő minőség kialakulásában.

Olyan is előfordulhat, hogy a gyereket csak nyugodt állapotban tudja anyja, apja elfogadni, stresszes helyzetben nem. Ezeknél a kicsiknél a szülőtől való elválás a kötődési viselkedés, a közelségkeresés csökkenését váltja ki. Aztán az újratalálkozásnál a gyerek elkerüli a szülőt, nem használja őt a megnyugváshoz. Előfordulhat esetleg késleltetett közeledés, aztán kontaktus létesítése nélkül a gyerek folytatja a felfedezést. Ezek a gyerekek azt „tanulják meg” a szülővel való kapcsolódások során, hogy nehéz helyzetükben magukra maradhatnak, nem számíthatnak másokra, inkább csak önmagukra. Nem tartják magukat szeretetre méltónak, bizalmatlanságuk miatt kerülhetik a szoros, mély kapcsolatokat.

A szorongó (bizonytalan) ambivalens (rezisztens) módon kötődő szülő-gyerek pároknál jellemző a változó, a kicsi számára nem kiszámítható, nem bejósolható, következetlen szülői odafigyelés, reagálás és gondozás. Rendre megfigyelhető olyan jelenség is, hogy a szülő egyszer figyelmen kívül hagyja a gyerek jelzéseit, máskor pedig megfelelően reagál, de főleg az erőteljesebb jelzésekre. Például a gyereknek hangosabban kell sírnia, látványosabb „jelenetet” kell produkálnia ahhoz, hogy a szülője figyelmét felkeltse. És mivel a szülő elérhetősége és válaszkészsége bizonytalan és kiszámíthatatlan, a gyerek például gyakoribb nyugtalan viselkedéssel, látványos magatartással igyekszik folyamatosan fenntartani a szülő közelségét.

Ezekben a helyzetekben a gyerek figyelmét nem tudja teljes mértékben a felfedezésre használni, hiszen energiái egy része arra megy el, hogy a szülőt a maga közelében tudja, figyelmét magára vonja. Jellemző ezekre a gyerekekre, hogy a szülőtől való elválás után intenzív közelségkeresést mutatnak, és azt igyekeznek fenn is tartani. A szülőre csimpaszkodnak, és el nem engedik. A folyamatos testi kontaktus mellett viszont a szülő láthatóan nem tudja megnyugtatni a gyereket, mert az nyafog, kapaszkodik. Előfordulhat az is, hogy a csimpaszkodás keveredik a szülő elutasításával, például a gyerek duzzog, megüti és eltolja a szülőt, és aztán nem tér vissza a felfedező játékhoz, hanem „levakarhatatlanul” a szülőn marad.

Ezek a gyerekek olyan tapasztalásokat nyernek, melyek szerint a szülőjük kiszámíthatatlan, ezért nekik kell gondoskodniuk a közelségről. Folyamatos megerősítést, elismerést várnak és hajlamosak lehetnek az önbizalomhiányra. Kapcsolataikban a későbbiekben bizonytalanok lehetnek, túlzott függőség árán is hajlamosak alávetni magukat a másik fél akaratának.

Végezetül van a gyerekeknek egy olyan csoportja is (mintegy 5-15%), akik stresszhelyzetben a fenti stratégiák egyikét sem képesek kiszámíthatóan, megbízhatóan használni. Módszerük egészen egyszerűen összeomlik. Ezeket a gyerekeket a dezorganizált (dezorientált) kötődési minőség jellemzi. Stressz-szituációkban az ő viselkedésük nem mutat felfedezhető célt, szándékot.

Magatartásukra nincs logikus magyarázat, egy időben akár egymással ellentmondásos viselkedésformákat is mutathatnak (például a szülővel nem keresik a kapcsolódást, hanem tétova, téves irányú, olykor bizarr mozdulatok, lefagyás, lemerevedés figyelhető meg náluk). Előfordulhat az is, hogy a szülő felé egyszerre közelednek és távolodnak is, esetleg egy jelen levő másik személynél, idegennél keresnek menedéket és megnyugvást.

Látható, hogy számukra megterhelő helyzetekben viselkedésüket a kaotikus zűrzavar jellemzi. Nem használják a szülőt a megnyugváshoz, sőt a szülő egyszerre lehet a félelem és a biztonság forrása is a számukra. Gyakori lehet ez a kötődési mintázat a gyereket bántalmazó szülők esetében, vagy akkor, ha a szülő ijesztő vagy ijedt viselkedést mutat. Ilyen lehet például egy depresszióval vagy egy feldolgozatlan traumával küzdő anya, aki időnként lefagy, elréved, magába mélyed, vagy testileg jelen van, de lelkileg nem érhető el, sőt félelemkeltő a gyerek számára. Ahogyan egy váratlan és szokatlan reakció vagy kommunikációs mód is. Ezekben a helyzetekben a gyerek nem tudja kiszámítani anyja viselkedését, ő is ledermed, lefagy. Közelítene és menekülne egyszerre. Vágyik a közelségére, de egyben fél is tőle. Látható, hogy ezek nagyon megterhelő szituációk a kicsi, de egy nagyobb gyerek számára is.

Ezek a gyerekek a szülővel való kapcsolódásaik során azt „tanulhatják meg”, hogy lehetetlenség alkalmazkodni a másikhoz, emiatt tehetetlenséget, inkompetencia-érzést élhetnek át. Kapcsolataikban szintén bizonytalanok lehet, alacsony önértékelés és önbizalom jellemezheti őket.

Fontos tudni azt, hogy ezek a kötődési minőségek nem jelentenek kórállapotokat, „diagnózisokat”, még ez utóbbi, dezorganizált forma sem. Ahogyan írtam már, mindezek azt mutatják meg, hogy egy kisgyereknek van-e megfelelő módszere, stratégiája arra, hogy számára stresszes helyzetekben hogyan használja fel anyját, apját a maga megnyugtatására, lelki egyensúlya visszanyerésére, hogy aztán visszatérhessen a környezete felfedezéséhez.

És ami legalább ilyen fontos: a csecsemő- és kisgyermekkori kötődés minősége nem határozza meg egy életre a gyermek fejlődésének útját.

(Irodalom: Hédervári-Heller Éva: A szülő-csecsemő konzultáció és terápia, Animula Kiadó, Budapest, 2008)

Ha úgy érzed, anyai szerepedben bizonytalan vagy, nehézségeid vannak a hétköznapok levezénylésével, úgy érzed, elfáradtál, támogatást keresel, segítséget kérsz, vagy csak meghallgatásra vágysz, lehetőséged van személyes találkozóra, konzultációra velem Budapesten, Székesfehérváron és Móron.

A 30-4795795-ös telefonszámon kérhetsz tőlem előre időpontot.

Ha csecsemődnél vagy kisgyermekednél alvási, táplálási, viselkedésbeli problémákat észlelsz (sírósság, nyugtalanság, erős dacosság, „hiszti”, testvérféltékenység, agresszivitás, szorongás, félelem az elválástól), nem hízik, hasfájós, és próbálkozásaid a probléma megoldására eddig nem jártak sikerrel, a konzultáció szintén segítségedre lehet. Ugyanezen a telefonszámon foglalhatsz időpontot Budapestre, Székesfehérvárra vagy Mórra.

További részletek: http://www.babamamaharmonia.hu